Az ötlethez, hogy filmes blogot hozzunk létre, egyrészt a
mozgókép szeretete járult hozzá, másrészt a tény, hogy számos értékes alkotás
csak kevesekhez juthat el, mert vagy a fősodron kívül esik, vagy közönséget
téveszt (többnyire a nem megfelelő marketing és/vagy rossz címadás miatt). Nem
akarunk ízlésrendőri szerepben villogni, ezért igyekszünk a mainstream filmeket
és az attól távolabb álló alkotásokat ―vagy tőlünk távol eső műfajokat―
egyaránt górcső alá venni. A filmek rövid leírásán, a kritikákon és bizonyos filmjelenetek
kiválasztásán keresztül nem csak az adott művet kívánjuk bemutatni, hanem
egy-egy jelentősebb alkotót, színészt vagy műfajt is. Így egyfajta ajánló jelleggel
(is) szeretnénk funkcionálni.
A blog célja a figyelemfelkeltés. Olyan filmekre fókuszálunk
az aktuális darabokon túl, amik értéket képviselnek,
elgondolkodtatnak vagy elborzasztanak. Többnyire olyan alkotásokról van szó, melyek
valamilyen szempontból mérföldkőnek vagy iránymutatónak számítanak: érdekesek
valamilyen stiláris-, műfaji- vagy filmtörténeti szempontból. Természetesen nem
minden tárgyalt film ilyen, hiszen szubjektív ―a mi ízlésünket
nyilvánvalóan tükröző― szelekcióról van szó.
Az általunk választott filmeknek műfajtól és stílustól
függetlenül van egy közös vonása: ez az impresszivitás. Eme
tulajdonság adta az ötletet a blog nevéhez is. Az utókép hatás fogalma azt a jelenséget
definiálja, aminek következtében ― a szem tehetetlenségéből adódóan ― az
állóképek mozgóvá válnak. Számunkra tulajdonképpen ez a fogalom az allegóriája
annak a tehetetlen állapotnak is, amikor egy film célt ér: nem enged szabadulni
az általa keltetett érzéstől, gondolattól és hangulattól. Vagyis hatással van
ránk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése